|
|
|
"Micsoda
kis rész jut egy-egy emberre a végtelen és
mérhetetlen időből! Milyen gyorsan eltűnik ez is a feneketlen
időben! Milyen kis rész az egész anyagból! Milyen
kis hányad a világlélekből. S az egész
földnek mekkora kis rögén csúszol-
mászol! Gondold meg mindezt... Gondold meg, hogy ami
téged láthatatlan szálakkal ide-oda rángat,
az benned van elrejtve."
(Marcus Aurelius)
"A hatalom valamennyi megnyilvánulása közül az
önmérséklet a legnagyobb hatású."
(Thuküdidész)
"Bárhová mész, menj teljes szívedből."
(Konfuciusz)„
A gyűlöletnek sohasem a gyűlölet, hanem a szeretet vet
véget – a félreértésnek pedig sohasem
a vitatkozás, hanem a tapintat, a diplomácia. A
békítés és belátás, amellyel
átlátjuk a másik szempontjait is.”
Buddha
"Harc után sohasem nyerhetsz eleget; de ha te engedsz, gyakran
többet kapsz, mint amennyit vártál.”
"A Harcos Útja az emberiességen és az
ôszinteségen alapszik; a harci vitézség
lényege az igazi bátorság, bölcsesség,
szeretet és barátság. A harciasság fizikai
aspektusainak a hangsúlya jelentéktelen, mivel a testi
erô mindig korlátozott."
(A Béke Művészete)
Én a bölcs a jókkal jól bánok, s
jól bánok a rosszakkal is; így szerzek
jóságot."
(Tao-te king)
"Minden ember, minden apró mozzanat életedbe úgy
került, hogy magad vontad oda. Az pedig, hogy most mit kezdesz
velük, rajtad áll."
(J. S. Bach)
"A bölcsesség eleven folyam, nem lehet egyszer s
mindenkorra rögzíteni, műtárgyként
tárolni. Csak akkor folyhat tovább a jövő
nemzedékek számára, ha a tanítvány
felfedezi a bölcsesség forrását a
saját életében. A tudás tüzének
táplálása mindannyiunk közös feladata,
mindannyiunké, akik megpróbálunk
ösvényt vágni a sűrű rengetegben."
(Thich Nhat Hanh)
"A bölcsesség nem állomás, ahová
egyszer megérkezel. A bölcsesség maga az út;
a te bölcsességed az, ahogyan utazol rajta. Aki túl
sebesen vágtat, nem látja a tájat. "
"Butaság nélkül nincs bölcsesség,
erőlködés nélkül nincs pihenés,
öröm nélkül nincsen bánat, minden
nélkül semmi sincsen."
(Lao-ce)
"Okos, aki érti az embereket;
Aki önmagát érti: ihletett.
Hatalmas, aki másokat legyõz;
Aki önmagát legyõzi: erõs.
Aki törekszik: nincs híján akaratnak;
Aki megelégszik: gazdag.
Aki nem veszti természetét:
hosszúéletű;
Aki nem veszti emlékezetét:
örökéletű."
(Lao-Ce: Tao Te King
"Mindenkinek meg van a saját gyávasága. Mindenki
fél a vereségtől és a haláltól is.
De a habozás útja az egész életen át
tartó gyávaság"
(Sosai Masutatsu Oyama)
"Aki teste-lelke egységét megőrzi, azt a
kétség nem bontja meg. Aki természetét
szelíddé simítja, egyszerű, mint az
újszülött gyerek. Ezért a bölcs az
egy-egészet óvja: Ő a világ példája.
Nem áll a fénybe, ezért fényes,
magát nem hirdeti, ezért híres, magát nem
dicséri, ezért dicső, magát nem
kínálja, ezért vezető. Nem indul küzdelembe,
ezért senkise győz felette."
(Bruce Lee)
"A Zen tanítás olyan, mint az ablak. Először
ránézünk, és csak arcunk homályos
tükörképét látjuk. Ahogy tanulunk
és tisztul a látásunk, kitisztul a
tanítás is. Végül tökéletesen
áttetsző. Átlátunk rajta. Látunk mindent:
saját arcunkat."
(Szung Szán Zen mester)
„Nem biz¬tos, hogy az fej¬lő¬dés, ha
min¬den¬áron
elő¬re¬tö¬rünk.”
(Umberto Eco)
"Csak az elsajátítás ténye vezet el a belső lényeg megértéséhez."
(Sosai Masutatsu Oyama)
"Az önmérséklet megedzi az embert."
(Seneca)
"Míg élsz küzdve remény, gond, félelem
és a harag közt, mindig hidd, hogy a fény aznap
gyullad ki utolszor."
(Horatius)
"...Az aki követi a kiválasztott utat képes lesz
megérteni az udvariasság értelmét,
még elegendő élelem és ruházat
nélkül is. Azonban annak az ösvénynek, amelyet
valaki küzdelmei számára választ, az emberi
lehetőségek korlátain belül kell elhelyezkedni. A
megfelelő út, egyben az igaz út és ez az, hogy
saját ügyességünket és erőnket nem
önmagunk, hanem a társadalom javára kamatoztatjuk,
amelyhez tartozunk. Az igazi bátorság csak akkor
születik, ha társul az igazsággal..."
(Sosai Masutatsu Oyama)
"Az erő igazság nélkül erőszak, az igazság erő nélkül tehetetlenség."
"Sosai Masutatsu Oyama)
"A boldog és teljes élet élvezetéhez a kulcs a lelkiállapot." Ez a lényeg."
(XIV. Dalai láma)
"Pénzizmus van. A pénz régóta nem
fizetőeszköz, hanem a kígyó-Én Istene. Benne
testesül meg a halandó-Én minden vágya: a
siker, a hatalom, a kéj, a kényelem - AZ egyszeri
földi élet gátlástalan
kiélvezésének lehetősége. A
pénzizmus éppolyan hazug, mint a kommunizmus. Már
elnevezése is hamis: "demokráciának" hívja
magát, holott "népuralomról" szó sincs: ITT
pénzuralom van, MONEYKRÁCIA. "
(Müller Péter-Benső Mosoly)
"Ha a patak vékonyabban csordogál, az nem a medre, hanem a forrás hibája."
(S.Hieronymus)
"Béke a hő vágyad? Ne fecsegj, fékezd meg a szádat!"
(Cato)
"A Zen lényegében az ember
létezésének természetébe való
betekintés művészete, és utat mutat a
szolgaságból a szabadság felé."
(D.T. Suzuki)
"A tanítók kinyitják az ajtót, de bemenned, neked kell."
(Kínai közmondás)
Ha az ember biztos akar lenni az útjában, amelyen
jár, hunyja be a szemét, és menjen
sötétben."
(Keresztelő Szent János)
"Egy emberi lény igazi értéke azzal
mérhető, hogy milyen mértékben szabadult meg az
éntől."
(Albert Einstein)
"Kitartó fegyelemre és komoly gyakorlásra van
szükség, hogy feladjuk mentális szokásainkat,
és egy új látásmódot fedezzünk
fel."
(Jack Kornfield)
"Ha tudatában vagyunk az elmúlásnak, ugyanakkor
számításba tudjuk venni az emberi létben
rejlő hatalmas lehetőségeket, sürgető érzés
tölt el bennünket"
(XIV. Dalai láma)
"Isten természete egy kör, amelynek közepe mindenütt van, kerülete sehol..."
(Empedoklész)
"Az ember lelke Isten gyertyája."
(W.H. Blake)
"Ne próbálj a bölcsek nyomába lépni. Inkább keresd, amit ők kerestek..."
(Basó)
|
|
Mestereink
A
Shito-Ryu iskolát Soke
Kenwa Mabuni alapította (1890-1952). Mabuni, mint sok más
régi
karate mester, az okinawai harcos kasztból
származott. A
Mabuni család tagjai az okinawai családok
szolgálatában álltak több
száz
évig. Mabuni képzését
leginkább
két mester végezte. 13 éves
korában Mabuni Yasutsune
„Ankou” Itosu (1830-1915) tanítványa lett. Itosu okinawai
Shuri-Te-tt tanított és neki
tulajdonították a pinan kata
kifejlesztését, továbbá az
ő érdeme a korai karate okinawai iskolai rendszerbe
szervezése. Itosu az egyik leghíresebb okinawai
karate mester tanítványa volt, Sokon Matsumura
(1792-1887), a Shorin-Ryu
megalapítójáé.
Azt
mesélik, hogy Itosu szoros kapcsolatot
épített ki a fiatal Mabunival és
megtanította neki az általa ismert 23
katát. Itosu halála után, 1915-ben,
Mabuni lett az Itosu iskola második mestere.
Építtetett egy szentélyt volt mestere
sírja előtt, aminek a közelében lakott
egy évig és finomította
katait.
Tizenéves
korában Mabuni Kanryo
Higa(ashi)onna (1853-1915) tanítványa is volt. Kanryo
Naha-Te-t tanított, ami egy erős kínai
befolyás alatt álló karate
stílus. Mabuni barátján, Chojun
Miyagin (aki később megalapította a Goju-Ryu-t),
keresztül ismerkedett meg.
Érdekesség,
hogy a 20-as években Mabuni Miyagival
közösen egy Ryukyu Tode Kenkyu nevű dojoba
járt, az „Okinawai Karate Kutató
Klub”-ba. Ebben a dojoban sok
különböző hátterű mester edzett
együtt és Mabuni itt tanult egy pár
Fukien provinciai Fehér Daru Kung Fut a legendás
Woo Yin Gue mestertől, egy kínai tea
árustól Okinawán. Ezek a
tanítások a Rohai és Nipaipo kataban
épültek bele a későbbi
Shito-Ryu-ba.
Ez
idő tájt Mabuni egy elismert rendőrtiszt lett és
gyakran járt Japánba, ahol Funakoshi
tanítását követte 1922-ben.
1929-ben Mabuni véglegesen
átköltözött Osakaba. Nem sokkal
letelepedése után a japán
harcművészetek, a Butokukai, vezetői
kötelezővé tették, hogy minden karate
iskolának a stílus neve alapján kell
regisztráltatnia magát. Eredetileg Mabuni
Hankonak nevezte stílusát, ami
fél-erős jelentést takar, de a 30-as
évektől a Shito-Ryu nevet használta.
A
kínai írásjeleknek (kanji), melyekkel
az okinawai
családok nevét írták, 2
kiejtése
van: „Shi” vagy „Ito”, az
Itosu-ból
és „To” vagy „Higa”
a
Higaonna-ból. Mabuni eredeti két mestere
nevének
első két írásjelét
összerakva jutott
el a „Shito” névhez, így
nyilvánította ki mesterei
befolyását
stílusa
megformálásában.
Mabuni
1952-ig lakott Osakan, egész életét a
karaténak szentelve.
|
Soke
Teruo Hayashi 10. dan
|
Hayashi
mester a karate és a kobudo legendája.
1924-ben született Nara városában.
Gyermekkorában judózott, amiben 3. dan
övfokozatot
ért el. Hayashi közvetlen
tanítványa volt
Kosie Kokuba és Mabuni mestereknek (Japánban
kissé
eltérően Kunibának ejtik). Abból a
célból, hogy ne csak a Japánban művelt
változatát ismerje meg, Hayashi 1955-ben a karate
szülőhazájába, Okinawára
utazott, hogy
megismerje a karate gyökereit is. Itt karatét
és
fegyveres harcművészetet tanult Shoshin
Nagaminétól, a matsubayashi shorin-ryu
megalapítójától, valamint
Kenko
Nakaimától, aki a kevéssé
ismert, de
annál hatékonyabbnak tartott ryuei-ryu nevű, csak
zárt családi körben tanított
stílus
mestere volt. Nakaima csaknem egy év kemény
próbálkozás után fogadta
tanítványául Hayashit, aki
így az első
kívülállóként
tanulhatta meg és
oktathatta az addig féltve őrzött
stílust.
Hayashi
kitartásának köszönhetően
képes volt sok tapasztalatra szert tenni
Okinawán. Főbb tanárai Okinawán
Nagamine Shoshin és Nakaima Kenko voltak. Nagamine senseitől
a Shuri és a Tomari
származású katákat tanulta.
Ezek a katák leginkább a hosszú
állásokra és az ezek
közötti gyors mozdulatokra
összpontosít. Tőle tanulta Hayashi a
fehér daru állást, a Hakkakut.
Okinawáról
visszatérve megalapította saját
stílusát, amely egyaránt
épült a
japán és az okinawai elemekre. A Hayashi-ha
shito-ryu fontos és elválaszthatatlan része
jó néhány ryuei-ryu-formagyakorlat
és más okinawai technika. Hayashi 1960-ban
megalapította saját kobudo-iskoláját,
a kenshin-ryu-t.
Soke
Teruo Hayashi volt a WUKO technikai igazgatója, amelyet később WKF (World
Karate Federation) néven szerveztek
újjá.
Más hasonlóan fontos tisztségeket is
elért:
a WKF bírói testületének
elnöke volt, a
Japán Karate Szövetség pedig a 10. dant
adományozta neki az elvégzett munkája
és a
karate érdekében tett
erőfeszítései
elismeréseképpen.
Érdemes
néhány szót szólni Hayashi
mesterrel kapcsolatban a kobudóról is, amelynek
szintén 10.
danos mestere. A világ jó néhány
rangos karateiskolájában a fegyveres
harcművészetet a dan fokozathoz
szükséges tudásként kezelik.
A Hayashi mester által megalapított
stílus neve kenshin-ryu
kobudo,
amelyet az okinawai tradicionális fegyveres
stílusokban szerzett tapasztalatai alapján
fejlesztett.
A
kobudo részei a bo (hosszú bot), a sai
(villaszer), tonfa (cséplkama (japán
sarló). A kobudót azért is
érdemes megemlíteni, mert a Hayashi-ha shito-ryu
világbajnokságoknak (1997: Fort Myers, USA. 2003:
Karlstad, Svédország) is a szerves
része. Külön
kategóriát indítanak fegyveres
formagyakorlatban.
Hayashi
mester 2004.
szeptemberében távozott közülünk, de
emléke a mai napig velünk él.
Stílusvezetői titulusát Shihan Julius Thiry 8.
danos mester vette át.
|
Shihan
Julius Thiry 8. dan
|
Thiry
Gyula Budapesten született 1938-ban. Mint lelkes
korcsolyázó és bokszoló, a
Hadsereg Boksz
Klub csapatának tagjaként olyan olimpiai
érmesekhez csatlakozott, mint Papp
László.
Kezdetektől fogva
elitsportoló-képzésben
részesült, megtanulhatta, milyen
követelményekkel és
privilégiumokkal
jár az ötvenes években a
legkiválóbb
sportolók közé tartozni. Bár
a sport
révén hozzájuthatott a korban
elérhető
összes kedvezményhez,
életmódja nem
akadályozta meg a tizenhét éves
fiatalembert
abban, hogy felismerje a rendszer elnyomó
jellegét. Thiry
csatlakozott a szabadságharcosok hazafias csoportjaihoz.
Magyarországról útja először Ausztriába,
majd Németországba vezetett, ahol első találkozása a karatéval a véletlen műve volt.
Árnyékbokszolást gyakorolt
éppen az egyetem tornatermében, amikor
meglátta egy diáktársát,
amint katamozdulatokat gyakorol. Megkérdezte tőle, mire
való mindez, majd felajánlotta, hogy
mérjék össze a tudásukat. A
diák legyőzte őt, de abban a pillanatban meg is győzte a
karate értékeiről. Így
emlékszik a Shihan erre a napra:
„Egy
japán fiú gyakorolt egy katát, mi
éppen
boxoltunk, s én nem bírtam megállni,
hogy ne
kérdezzek rá, mi a haszna az első
látásra
táncnak tűnő mozdulatoknak. Ő azt mondta, hogy ezek nem
tánclépések, hanem egy Karate Kata
elemei, majd
egy rövid küzdelembe bocsájtkoztunk, ahol
kaptam
egy-két visszafogott erejű, de elgondolkodtató
rúgást. Először úgy gondoltam
ezt
követően, hogy „egy úriember nem
rúg”,
de átértékelve
rájöttem, hogy bizony
nem jöhet rosszul, ha az ember megtanulja ezeket a
„trükköket”. Pár
hét múlva
az előbb említett japán
fiútól elkezdtem
tanulni a Karate technikáit. A Karatében
elsősorban a
technika számít, nem pedig a fizikum, ezt igen
fontosnak
tartom hangsúlyozni.”
A
tudásvágy sokféle ismeretanyag
összegyűjtésére sarkallta,
ezért Japánba, Okinawa szigetére is ellátogatott, hogy ott több éven
át elmélyülhessen a karate
művészetében. Osakában nem
más, mint Teruo Hayashi mester fogadta
tanítványául.
Egyetlen
nem japánként a képzési
folyamat nemcsak megterhelő, hanem megalázó is
volt számára, de ennek a folyamatnak
aztán számottevő
következményei lettek az Egyesült
Államok karateprogramjára nézve.
Thiry
alapította meg 1966-ban Seattle-ben
Washington Állam Karate
Szövetségét,
a karateiskolák folyamatosan terjeszkedő
hálózatával, amely magas
színvonalon
felkészült karatékák ezreit
bocsátotta
ki, és több száz nemzeti és
nemzetközi
érmet szerző versenyzővel
büszkélkedhetett.
1972-ben, a párizsi világbajnokságon,
hogy
elősegítse a legfiatalabb korosztályok
bevonását a sportágba, 7
éves gyerekekkel
mutatott be szinkron-katát. Ma a gyermekek
képzése
már elválaszthatatlan a karateklubok
működésétől mindenütt a
világon. A nők
ugyancsak fontos tagjai a Washington Állami Karate
Szövetség diáktagozatának,
és
egyúttal a legütőképesebb
éremszerzői az USA
18 éven felüli nemzeti
válogatottjának, ami
azzal is együtt jár, hogy a női
karatékák
példaképei lettek a fiatal amerikai nők
százezreinek. Ma a nemzeti szövetség
tagjainak 40
százaléka nő.
Julius
Thiry karatebírói
pályája a világ első számú
karatebírójának, Soke
Teruo Hayashinak a felügyeletével indult el, és
odáig
fejlődött, hogy Thiry Észak-Amerika és
Latin-Amerika
karatebírói tanácsainak
elnöke lett: ő a
felelős az egész amerikai földrész
bíróképzéséért.
Mint
világszerte elismert kata- és
kumiteszakértõ, 2001-es
visszavonulásáig
több mint 17 éven át operatív
vezetője volt a
Karate Világszövetség
Bírói
Tanácsának.
Az USA
nemzeti csapatának edzőjeként tanítványának tudhatta az
Egyesült Államok mindmáig egyetlen
férfi kata világbajnoki
éremszerzőjét. Tanítványai
290 nemzetközi érmet szereztek, és
eljutottak a legmagasabb helyezésekig az összes
meghirdetett kategóriában. Egyetlen
másik amerikai iskola sem volt ennyire eredményes
és töretlenül fejlődő, s egyikük
sem büszkélkedhetett ennyi nemzetközileg
is sikeres sportolóval.
Thiry
edzõi pályájában minden
más tényezőnél fontosabb szerepet
játszott az a következetesen végigvitt
elv, hogy elsődlegesen a karate-do művészetét,
másodsorban pedig a sport többi
erényét sajátíttatta el
tanítványaival.
Jelenleg Thiry
mester 8. dan fokozatú a Hayashi-ha
Shito-ryu-ban.
Szakmai vezető pozíciókat
töltött be e
sportág három
különböző
szervezetében, és egészen
visszavonulásáig az Össz-Amerikai
Szövetség szakmai alelnöke volt. A
Pán-Amerikai
Karate Szövetség elnöki
tisztjét 16 éven
át tölötte be, melynek napjainkban
alelnökeként tevékenykedik, emellett
vezetőségi tagja az USA Olimpiai
Bizottságának is.
Nemcsak
szakmai tudásáért, hanem a
magyarországi
Shito-ryu-nak 1984 óta nyújtott
támogatásáért is
tiszteljük az
Amerikai Egyesült Államokban élő Shihan
Thiry
Gyulát
|
dr.
Mészáros János Shihan 7. dan
|
„1978-ban, 14 évesen hallottam először a
karatéról. Középiskolai
tanulmányaimat Miskolcon a Bláthy Ottó
Villamosipari Műszaki Szakközépiskolában
végeztem, és az iskolában tartott
karateedzéseket Mathilde de Jesus Pitty Hernandez mester,
aki a karate shito-ryu stílusát
tanította. 15 évesen nagy hatással
volt rám a karate, teljesen belevetettem magam.
Hónapokon belül kiderült, hogy
tehetséges vagyok, egy-másfél
év után már versenyen vettem
részt. Életem legfontosabb
részévé vált a
karate.”
A 14
esztendős fiú számára akkor sem volt
idegen a sport világa, mert korábban
atlétaként és
cselgáncsozóként már
megízlelte az edzések néha monoton
ugyanakkor kitartást igénylő pillanatait
és persze a sikert is.
„Gyermekkkoromban
sakkoztam, megyei bajnok voltam. Aztán jó ideig
judóztam, s a fizikai adottságiam
kapcsán le tudtam győzni a társaimat, de nem
éreztem kihívásokat, abbahagytam. A
középiskola legelején az
atlétika foglalt le, nagyon jó futó
voltam. Aztán jött a karate,
megváltozott minden, és hiába tetszett
több sportág, nem tudott szerepet kapni az
életemben még hobbi szinten sem. Mély
elkötelezettséget érzek azóta
is a karate iránt.”
„Kisiskolás
koromban a gyermek és serdülő versenyeken
mindkét sportágban értem el
érmes helyezéseket,
különösen a futás ment
jól, de amikor rátaláltam a
karatéra, már egyik sport sem érdekelt
tovább. Ami vonzott ebben az idegen, általam
akkor még ismeretlen sportágban, az a karate
misztikus világa volt. Nekem viszonylag rövid időn
belül sikerült elérnem azt a szintet, ami
után versenyeken indulhattam. Persze a tudást
sehol sem adják ingyen, és nekem is
keményen kellett dolgoznom két éven
keresztül azért, hogy nemzetközi
versenyeken rajthoz állhassak. Naponta 6-8
órát edzettem a tanulás mellett. Az
edzések után és előtt rengeteget
gyakoroltam külön, s később, amikor egyre
inkább rátaláltam a
karatéra, már egyéni
edzéseket is tartott nekem a mesterem, Mati. Az
én első nemzetközi versenyem Szolnokon volt, 17
éves koromban. Akkor ifjúsági
korúként a felnőttek között
indultam, hiszen akkoriban még nem rendeztek
korosztályos bajnokságokat. A negyedik helyen
végeztem, de nem estem át a ló
túloldalára, hiszen tudtam, hogy innentől kezdve
még többet kell tennem azért, hogy
előbbre léphessek.”
A
középiskola elvégzése
után jelentkezett a budapesti Műszaki Egyetemre
ahová felvették, de mégsem iratkozott
be az iskolába, mert abban az időben lett magyar
válogatott, sa még több
edzést igénylő megtiszteltetés mellett
nem tudta vállalni a felsőoktatási
tanintézménynél elengedhetetlen
többórás tanulást. 1986-ban
levizsgázott fekete övre, majd 1987-ben megszerezte
a 2. dan övfokozatot.
„A
karate volt a mindenem, és az a mai napig is. Nem
bántam meg, hogy kihagytam a műszaki
pályát, mert három évvel
később felvettek a jogi egyetemre, és akkor
már csak napi 4-6 órát kellett
edzenem, így tudtam időt szakítani a
tanulásra is.”
„1980-1985-ig
a kyokushin, majd ezt követően 1992-ig a magyar karate-do
válogatott tagja voltam. A Szolnok Kupa versenysorozatot
emelném ki elsősorban, melyen az ország
legjobbjai küzdöttek meg egymással.
Több szakág vett részt, mint
például a taekwondo, kick-boksz, kyokushin,
shotokan. Sikeres, kemény küzdelmek voltak
ezek.”
Mészáros
János Sensei 12 évig volt válogatott,
s ezalatt 38 versenyen állt rajthoz. A
dicsőséglista párját
ritkítja, hiszen válogatottként 36
érmet tehetett a vitrinjébe. A
számtalan első, második és harmadik
hely mellett mindössze kétszer
kényszerült idő előtti
búcsúra.
„Érdekes,
hogy mindkét verseny 1985-ben volt. Az egyiken
térdsérülés miatt estem ki,
míg a másik versenyen kick-boxban az olasz
Liberato Massimotól, a későbbi
többszörös
világbajnoktól kaptam ki”
Ritka
ember az olyan, akinek rövidebb ideig tart
összeszámolni a kudarcait, mint a sikereit. Az
eredményes versenyzői pályafutás
után a sokszoros magyar bajnok sportverseny
szervezésében is kimagaslót tudott
alkotni.
1990-es
miskolci Mikulás Kupa hamarosan nemzetközi
hírnévre tett szert, így 1992-2001
között 10 alkalommal került
lebonyolításra a Gyermek és
Ifjúsági Karate Világkupa Miskolcon.
Ez a verseny egyedülálló volt a
világon, hiszen ezekben a korosztályokban
korábban nem rendeztek világversenyeket. A
létszám is igen kiemelkedő volt, hiszen
előfordult, hogy több mint 40 ország 2500
versenyzője küzdött ez
érmekért. A 10 év alatt
összesen 110 országból
látogattak el a miskolci eseményre, ami
egyedülálló a világon. Shihan
Julius Thiry mester is évről-évre
Magyarországra érkezett megtisztelve a versenyt
és egyben betöltötte a
főbírói tisztséget.
„Az
tény, hogy óriási
energiákat emészt fel minden esztendőben a
Világkupa megrendezése, hiszen mintegy 600 ember
munkáját kell összehangolni, de
megéri, mert nincs annál csodálatosabb
érzés, mint amikor láthatjuk
munkánk gyümölcsét a gyerekeket
és a kamaszokat versenyezni.” –
fogalmazott a Mészáros Sensei akkoriban.
1993-ban
sikeresen letette a 3. danos vizsgát.
Mészáros János
Sensei 1995-ben 1 hónapot töltött
Shihan Julius Thiry felügyelete alatt Amerikában,
ahol a napi 4-5 edzés nagy hatással volt
rá.
1995.
májusában az országban
elsőként nyitott saját Karate és
Kondicionáló edzőtermet amerikai
mintára, mely 10 évig székelt a
Testvérvárosok útja 15.
szám alatt Miskolcon.
1995
októberében Esterházy
Miksa-emlékérem elismerést
adományozott neki Kuncze Gábor az akkori
belügyminiszter addigi
sportpályafutásáért.
1996
novemberében megválasztották a Magyar
Karate Szakszövetség
alelnökének.
1996-os év végén a Magyar Karate
Szakszövetség
évzáró
ünnepségén a miskolci
Világkupa nagyszerű
lebonyolításáért
Mészáros János Sensei valamint
két társa, Kovács Csaba
Zoltán Sensei és Rémiás
László Sensei jutalmazásban
részesültek.
1999.
május 28-án a Sensei
Mészáros Jánost
választották meg 4 évre a Magyar
Karate Szakszövetség
elnökévé, ezzel ő az első olyan ember
aki nem budapestiként szerezte meg ezt a
tisztséget. „Jóleső
érzés, hogy egyhangú
szavazást követően nyertem el a megtisztelő
címet, ami jelentős többletfeladattal
jár együtt.” Ennek
következményeként 2000.
február 22-én Mészáros
Sensei lemondott a Megyei Karate Szövetség
elnöki posztjáról, melyet
Csordás József Sensei vett át.
Azóta meghosszabították az MKSZ
elnöki tisztségét.
2001-től
Sensei Mészáros tölti be a Nemzeti
Sportszövetség alelnöki
posztját
is. 2006-ban újraválasztották a
következő ciklusra is.
2002-ben
levizsgázott 5. dan fokozatra, mellyel a
magyarországi Hayashi-ha Shito-ryu stílus
második legmagasabb fokozattal rendelkező mestere.
2007-ben
megalakult a Hayashi International, az új Hayashi-ha
Shito-ryu Világszervezet, melynek kincstárnoki
tteendőit bízták rá.
2007.
augusztus 8-án levizsgázott 6. dan
övfokozatra.
2011.december 04.-én Keszthelyen sikeres vizsgát tett a 7.-dan fokozatra.
„A
karate sokat jelent számomra. Igyekszem visszaadni azt a sok
jót, amit én kaptam. Amennyire
segíteni tudom ezt a sportágat,
segíteni fogom mindig. Az elnöki posztot
társadalmi munkában látom el,
természetesen ingyen. Felelősséget
érzek a karate iránt, ezért mindent
megteszek, hogy sikeressé tegyem a
szövetséget.”
|
Barna
József Tamás 1. dan
|
Szülővárosomban
Szatmárnémetiben 1990-től nyilt először
lehetőségem karatét tanulni ,akkor
22-éves voltam.Első mesterem Borlean György
volt,aki voltaképpen megszeretette velem ezt a
csodálatos harcmüvészetet.A Shotokan-
Fudokan szakágban 5-kyu fokozatig vizsgáztam le.
1991-től
Fehérgyarmatra költöztem.Itt
találkoztam először a
Shito-Ryu karatéval Orosz Attila 4.Danos mesternek
köszönhetően.Annyira
megragadott a stilus sokoldalúsága, a
valós gyakorlati alkalmazása és a
formagyakorlatok sokszinü varázsa ,hogy
végleg a Shito-Ryu karate mellett
maradtam.
Az évek
során az edzőtáborokban volt
szerencsém olyan
mesterektől tanulni mint:
Shihan Thiry
Gyula 8.Dan
Shihan
Kurdi Gábor 7.Dan
Shihan
Dr.Mészáros
János 7.Dan
2001-ben
levizsgáztam 1Dan-ra.Abban az időben aktívan
versenyeztem és a következő fontosabb
eredményeket sikerült elérnem:
1995.03.18.
Zárt Országos Shito-Ryu Karate verseny
Kazincbarcika :Kumite:
1 helyezett -68kg
1997.05.31.Zárt
Shito-Ryu Országos Bajnokság Miskolc Kumite: 3.helyezett -75kg
1998..01.31.Mabuni
Shito-Ryu
Karate Országos Nyilt Bajnokság
Mátészalka
Kumite:3.helyezett
-75kg
1999.03.28.Nemzetközi
Shito-Ryu kupa
Kazincbarcika Kumite: 2.helyezett
-75kg
2000.11.3-5.Stilus
Világbajnokság Nagyvárad
Kata:3. helyezett
2001.03.11.Nemzetközi Crisul
Kupa
Nagyvárad Kumite: 3. helyezett -75kg
2004.-ben
megalapítottam a Kobra Karate Egyesületet
Fehérgyarmaton .
Kötelességemnek
tartom önzetlenül továbbadni azt a
tudást és
tapasztalatot amit az évek során
összegyűjtöttem,mert csak így van
értelme a
harcmüvészetnek.
Folyamatosan tanulok
és önzetlenül tanítok,mert ezen
az úton
nincs megállás.
2007.-évtől a
Dr Mészáros János Shihan 7.Dan csapatához
tartozom ,amely nagy
megtiszteltetés a számomra.Ez a szervezet nem
véletlenül Magyarország egyik
legnagyobb és legeredményesebb karate
szövetsége.Tudatosan
építkező, a jövő
generációk érdekeit is szemmel
tartó vezetése a garancia, a magas
színvonalú
karate oktatás elterjesztésére.
|
|
|
|
|
"A
Harcos Útja az emberiességen és az
ôszinteségen alapszik; a harci vitézség
lényege az igazi bátorság, bölcsesség,
szeretet és barátság. A harciasság fizikai
aspektusainak a hangsúlya jelentéktelen, mivel a testi
erô mindig korlátozott."
(A Béke Művészete)
|
|